Prioritásaim

A Bizottság Elnökeként öt prioritást tűztem ki célul. Az általam preferált prioritások:

1.

Első prioritásként a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést serkentő politikákat szeretném a következő Bizottság tervezett politikájának középpontjába helyezni. Ehhez elsődleges lépésként digitális, közös, piacot kell létrehoznunk vásárlók és cégek számára – kiaknázva a digitális technológiák határokon átívelő lehetőségeit. Ahhoz hogy ezt a célt elérjük, mindenekelőtt megoldást kell találnunk arra, hogy csökkentsük a nemzeti telekommunikációs akadályokat, szerzői jogi és adatvédelmi törvénykezéseket a frekvenciaengedélyek kezelése és a versenyjog területén.

Amennyiben ezt megtesszük biztosíthatjuk, hogy az európai polgárok hamarosan roamingdíjak nélkül használhassák mobilkészülékeiket Európa határain belül. Biztosíthatjuk továbbá, hogy a felhasználók zenei rendezvényeket, filmeket és sporteseményeket követhessenek – akár élőben – mobilkészülékeiken, bárhol is tartózkodjanak Európában, határoktól függetlenül. Ezen intézkedések révén, akár 500 milliárd eurós többletnövekedést generálhatna Európa a következő Bizottság regnálása alatt, mindezek segítségével, többszázezer új munkahelyet és egy pezsgő, tudásalapú társadalmat hozva létre. Ennek az elképzelésnek a megvalósításán, elnökségem első napjától kezdve dolgozni fogok.

2.

Második prioritásként meg akarom reformálni és újjá akarom szervezni az európai energiaszektort, egy új Európai Energia Unió keretein belül. Szükséges, hogy erőforrásainkat közösen kamatoztassuk, kombináljuk infrastruktúráinkat és egyesítsük erőinket külső tárgyalópartnereinkkel szemben. Változatosabbá kell tennünk energiaforrásainkat, és csökkentenünk kell tagállamaink energiafüggőségét. Szomszédaink számára nyitva kell hagynunk energiapiacunkat. Azonban, ha a keleti energia – úgy gazdasági, mint politikai értelemben – jelentősen megdrágulna, Európának készen kell állnia, hogy gyorsan tudjon más utánpótlási csatornákra váltani. Lényeges hogy rendelkezésre álljon az energiafolyam irányának megváltoztatásának lehetősége, amennyiben ez szükségessé válik. Meg kell erősítenünk kontinensünk megújuló energiaforrásainak megosztását is. E lépés azonban nem csak a felelős, éghajlatváltozással kapcsolatos politika szempontjából fontos, iparpolitikai szempontból is kiemelt fontosággal bír, hogy középtávon is megfizethető energiával rendelkezzünk. Ezért akarom, hogy az Európai Energia Unió az elsővé váljon a megújuló energiaforrások tekintetében.

3.

Harmadikként, irányításom alatt a Bizottság egy méltányos és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodásról fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Meglehetősen korszerűtlen, hogy a 21. században európaiak és amerikaiak még mindig vámot vetnek ki egymás termékeire. Ezt – lehetőség szerint – minél hamarabb, teljesen el kell törölni. Továbbá hiszem, hogy jelentős előrelépést tehetünk egymás terméknívóinak elismerésével és törekedhetünk egy transzatlanti alapérték létrehozására. Továbbá, mint a Bizottság Elnöke, eltökélt kívánok lenni annak vonatkozásában, hogy nem áldozom fel az európai biztonsági, egészségi, társadalmi és adatvédelmi alapértékeket a szabadkereskedelem oltárán. Különösen az élelmiszerbiztonság és a személyes adatok védelme nem lesz vitatéma Bizottsági Elnökségem alatt.

4.

Negyedik prirotásom, hogy folytassam a pénzügyi unió reformját és eképpen cselekedjek az európai szociális dimenzió tekintetében is. Hiszem, hogy az elkövetkező öt évben meg kell erősítenünk és ki kell egészítenünk a válság során előre nem várt döntéseket, hogy leegyszerűsítsük és társadalmilag elfogadottabbá tegyük őket. Véleményem szerint három fő terület szorul változtatásra:

a.   Helyre kell állítanunk a választott polikusok és az Európai Központi Bank (EKB) közötti kapcsolatot az eurozóna vezetését illetően. Elismerem, amit Mario Draghi tett az euró megmentése érdekében, azonban ez szükséges volt egy ilyen kivételes helyzetben. Az EKB-nak továbbra sem célja és nem is képes az eurozóna vezetésére. Ehelyett az eurozónát a Bizottságnak és az Eurocsoportnak közösen kellene vezetnie, ami egy állandó elnököt kíván. Az Eurocsoport felelőssége magába foglalja a valutaárfolyammal kapcsolatos döntéseket is. Ebben az esetben nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a valutaárfolyam további növekedése a gazdasági növekedés gátjává válhat.

b.   Ki kell egyensúlyoznunk az eurozóna tagállamainak nehéz gazdasági helyzetekben nyújtott, feltételes stabilitási támogatás odaítélésének a módját. Indítványozom, hogy a jövőben bárminemű támogatási és reformprogram nem csak egy gazdasági fenntarthatósági értékelésen, hanem egy társadalmi hatástanulmányon is át kell, hogy essen. A strukturális reformok társadalmi hatásait a nyilvánosság előtt kell megvitatni. Pártom, az Európai Néppárt (EPP), a társadalmi piacgazdaságban hisz. Ez nem összevethető azzal a társadalmi piacgazdasággal, ahol hajótulajdonosok és spekulásnok egyre gazdagabbá váltak, míg nyugdíjasok nem tudták, hogyan gazdálkodják ki napi szükségleteiket. Ezzel összefüggésben kifejleszthető lenne egy célzott pénzügyi kapacitás az eurozóna szintjén, amely szükség esetén csillapítóként működhetne.

c.   Harmadsorban meggyőződésem, hogy meg kell erősítenünk a pénzügyi unió külső érdekérvényesítését. Az eurozóna, Nemzeti Valutaalapon (IMF) belüli összevont képviseletére a Bizottság már 1998-ban elkészített egy javaslatot – melynek azonban végül nem lett folytatása. Ma már a Szerződés lehetőséget ad ilyen indítványok elfogadására az eurozóna tagállamainak minősített többsége mellett és nem szükséges a korábbi egyhangú döntés. Úgy vélem, most jött el az ideje, hogy továbbvigyük ezt a javaslatot és megerősítsük az eurozóna IMF-en belüli jelentőségét és mint Bizottsági Elnök gondoskodni kívánok erről. Az eurónak nem csak belül kell szilárdnak lennie, hanem nemzetközi szinten is egyetértést kell sugároznia.

5.

Ötödik és egyben utolsó prioritásom a Bizottság Elnökeként az lesz, hogy választ adjak a brit kérdésre. Egy belátó politikus sem tekinthet el a ténytől, hogy a következő öt évben megoldást kell találnunk az Egyesült Királyság politikai aggodalmaira. Mindenképpen lépnünk kell, ha az Egyesült Királyságot továbbra is az Unióban szeretnénk tartani – amit elnökként kifejezetten el szeretnék érni, ezért az EB elnökeként egy fair megállapodás létrehozásán fogok dolgozni Nagy Britanniával. Egy olyan megállapodáson, amely elfogadja az Egyesült Királyság Unión belüli speciális helyzetét, ám alkalmazza az eurozónát a további integrációhoz. Britanniának meg kell értenie az eurozónát, több Európára van szükségünk, nem kevesebbre. Másrészről a többi tagállamnak el kell fogadnia, hogy az Egyesült Királyság nem kívánja bevezetni az eurót, még ha a későbbiek során meg is fogjuk ezt bánni. Valamint el kell fogadnunk azt is, hogy az Egyesült Királyság hosszútávon nem fog csatlakozni a schengeni zónához. Kész vagyok továbbá tudomásul venni, hogy Nagy-Britannia nem kíván részt vállalni az új uniós intézményekben, mint például az Európai Ügyészségi Iroda, amely az EU-n beüli csalások visszaszorítását hivatott segíteni, és amit a brit Alsóház és a Lordok Háza is egyöntetűen elutasított. A brit Parlament határozott álláspontját tiszteletben kell tartanunk, amely a brit külön jogokkal kapcsolatos protokollon alapul. David Cameron nemrég fogalmazott meg számos további igényt is, egy a Daily Telegraph-ban megjelent cikkben. Bizottsági Elnökként készen állok, hogy korrekt és ésszerű keretek között megvitassam Vele ezeket az igényeket. Ilyen tárgyalások esetén a határvonalat, a közös piac integritása és a négy szabadságjog képezi, valamint a lehetőség hogy több Európát vigyünk az eurozónába, hogy tovább erősíthessük a közös valutát, melyet már 18, de hamarosan 19 állam használ hivatalos fizetőeszközéül. Viszont az a benyomásom, hogy ez a kérdés az Egyesült Királyság számára éppoly fontos, mint számomra lesz a Bizottság Elnökeként. Olyan megállapodásra törekszünk, amely elfogadja a brit sajátosságokat az Unión belül.